Nyomtatás

2. Zebegény a hegy, a víz és a múzsák találkozása

 

A Dunakanyar a hegyek és a folyó találkozása

 

Zebegény: a Dunakanyar páratlan természeti adottságokkal rendelkező települése, nem véletlenül volt a XX. század első felének rajongott nyaralóhelye. Művészek, neves és kevésbé ismert patrónák töltötték itt a szabadidejüket.

Természetet kedvelőként, természetjáróként csodálatos dolog letekinteni a hegyoldalról a vízre, vízi emberként pedig bámulatos lehet a part mentén húzódó, magasodó bérceket, gerinceket, vonulatokat látni. Megnyugtató, felkavaró, megigéző, rabul ejtő – mindig, mindenkor.

A látvány nagyszerű érzéseket vált ki az emberből, melyet jól eltesz az elméjébe. S jön a művész, akit szintén megfog a környezet, a Dunakanyar, a víz, a hegyek és Zebegény látványa. S mindez professzionális módon inspirálja.

Fest, ír és rajzol, a legújabb korban fényképez, filmez. Mindez maradandó, s megosztja majd a környezetével. Fizikai, kézzel fogható valót oszt meg, nem a digitális „valóságot”. Élményt alkot és nyújt elektronikus eszközök által is, emberek millióinak biztosítva a megismerés lehetőségét.

 

Zebegény nevezetességei

 

A Dunaparton, de akár a völgyben csendben megbúvó, ismert és kevéssé ismert,  csodaszép épületek, villák hívják a látogatókat. S ott a templom és a Trianon Emlékmű. A tevékeny ősök által ilyen, na meg persze a természet is tett érte.

Zebegényt választotta nyaralóhelyéül gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska, aki a Virág Egylet Zebegény megalapításával a helyi gyermekeket is felkarolta. Ekkor építette a Duna-partra villáját Maróti Géza a híres építész, belsőépítész, aki a Kálvária-dombon található Országzászlót és Hősi Emlékművet is tervezte. 1910-ben épült meg Kós Károly tervei alapján az ország egyetlen, népi szecessziós jegyeket magán viselő temploma, a Havas Boldogasszony Plébániatemplom.

Zebegény 1953

Fotó: Zebegény, Havas Boldogasszony plébániatemplom (Forrás: Fortepan, Gyöngyi)

 

Szőnyi és Zebegény

 

A „Dunakanyar festője” Szőnyi István, apósa Bartóky József, földművelésügyi államtitkár révén került a faluba, és 1924-ben végleg letelepedett. Szőnyi pályáját Zebegény alapvetően meghatározta, hisz művészete a börzsönyi és dunai táj hatására egészen átalakult. Festészetét 1960-ban bekövetkezett haláláig a Dunakanyar, a Zebegényben élő emberek és a családja ihlették. Szőnyi és Zebegény neve mára teljesen egybeforrt. Hajdani háza - mely 1967-től a Szőnyi István Emlékmúzeumnak ad helyet – udvarának legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílt a Dunakanyarra, amely kimeríthetetlen témát jelentett a festő számára.

Szőnyi István Kerti pad c. festménye

Szőnyi István Kerti pad című festménye

„Amíg lehet, kint is szeretnék maradni,

a kertben kedvenc padomról figyelve a felhők járását,

a madarak vonulását és a Duna időtlen idők óta futó, medret alakító folyását.” 

Szőnyi István 

 

Zebegényi művésztelep

 

Szőnyi az első világháború előtt kezdte meg tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Tanárai a nagybányai művésztelep alapító mesterei voltak, és általuk ismerte meg a legendás telepet.

A trianoni békeszerződést követően Nagybánya a határon túlra került, de sokan keresték azt az Aranykort, amit egykor Nagybánya testesített meg. Szőnyi ezt Zebegényben találta meg. 1928-tól kezdve megjelentek itt a köré csoportosuló művészek. Az ide látogató barátai házakat béreltek a környéken, alkottak vagy nyaraltak.

Több művészbarátja festészetében is megfigyelhető a témaváltozás, a hétköznapi jelenetek, a vidéki élet és a természet, a korábbi kompozíciók helyett. Sokan a természetben megjelenő fényt és annak színekre gyakorolt hatását jelenítették meg. A zebegényi művészkolóniának nem volt közös programja, egyéni formanyelve. 

Baráti szálak fűzték a művészeket egymáshoz, együtt töltötték szabadidejüket Kati bácsi kocsmájában, a Dunán evezve, a környéken biciklizve vagy Szőnyiéknél a verandán. Ebbe a körbe tartozott Berény Róbert, Vass Elemér, Szobotka Imre, Elekfy Jenő, Bernáth Aurél, Patkó Károly, Aba Novák Vilmos, Medveczky Jenő, Dombrovszky László.

Amennyiben többet szeretnél megtudni Szőnyi Istvánról és a zebegényi művészkolónia életéről, kérjük látogass el a Szőnyi István Emlékmúzeumba, ahol megtekintheted az itt készült festményeket is!

A zebegényi művészkolónia hagyományát őrzi a képzőművészeti szabadiskola, a Szőnyi-kert végében, amely 1968 óta, nyaranta várja a különböző művészeti műfajokat megismerni vágyókat.

 

Szőnyi István Emlékmúzeum

2627 Zebegény, Bartóky József út 7.

tel.: +36 27 620 161

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.szonyimuzeum.hu 

Szöveg: Szőnyi István Emlékmúzeum és Vörösváry Csaba, BTHE

Fotó: Fortepan és Szőnyi István Emlékmúzeum


 Tovább a  3. tábla: Zebegény, üdülő-és nyaralóközpont XIX–XX. század»»

 Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 2

 

 

Megjelent: 2958 alkalommal Utoljára frissítve: vasárnap, 23 május 2021 13:10