1. Zebegényi Körsétaút Tanösvény indító tábla

Rólunk, a BTHE-ről

Egyesületünk 2006-os megalakulása óta a mai napig bezárólag jelentős részt vállal a tömegsport, ezen belül a természetjárás népszerűsítésében, professzionális formában. Tevékenységünk kiterjed a Börzsöny, valamint a Cserhát turistajelzéseinek karbantartására, információs tábla hálózatának fejlesztésére. Az ország több tájegységében számos vezetett tematikus, valamint nyílt teljesítménytúra és túramozgalom kapcsolódik nevünkhöz. 

Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a régió prominens és elismert szervezeteként állhattunk jelen projekt elé is. Mindez nagyszerű emberek és szervezetek támogatásának, együtt-gondolkodásának köszönhető: a projektben részt vállaló egyesületi tagjaink több évtizedes természetjáró szakmai ismeretei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegysége és az Ipoly Erdő Zrt szakmai támogatása, Zebegény Önkormányzatának hozzájárulása és segítsége, valamint támogató partnereink munkája adják a tanösvény sikerének zálogát.

Ami Rád vár! Indulás előtti tudnivalók:

• A tanösvény hossza 4,5 km, az útvonal során hat ismertető táblával,
• Szintemelkedés: 150 m, amely néhány hosszabb-rövidebb emelkedőt takar - picit el fogsz fáradni,
• A tanösvény végig jól járható, a S-körséta turistajelzéssel jelölt útvonalon halad,
• A tanösvény végigjárásához, kérjük kövesd a S-körséta turistajelzést,
• A S-körséta jelzésről történő letérés esetén térkép használata szükség szerint javasolt,
• Menetidő 1-3 óra menettempótól és pihenőktől függően - NE SIESS, INKÁBB SZEMLÉLŐDJ!
• Fantasztikus kilátópontok.

de amit legelőször is tegyél:

• térj be a Mókus sörözőbe (innen a templom irányában 100 méter, a hídon át, az út jobb oldalán),
• kérj 1-1 tanösvény feladatlapot és figyeld feladatokat az egyes terepi ismertető táblákon,
• a túra végén a kitöltött feladatlapot a Mókus sörözőben bemutatva tanösvény-kitűzőt kapsz ajándékba.

 A tanösvény ismertetőtábláinak témái 

Jó túrát kíván a BTHE!

Zebegény a középkorban és a mai lakosság kialakulása

Zebegény nevének kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fent. A Baranya megyei Zebegény - -mai nevén Szebény - Szent Mihályról nevezett bencés apátsága birtokos volt a "Zebegény-hegyi monostor"-ban (Szent Mihály- hegy), amely a hegy Duna felé eső lejtőjére épült.

Egy 1295. szeptember 26-án kelt peres irat, a bencés kolostort "Monasterium de Zebeguen"-nak, azaz zebegényi monostornak nevezi.

Fuxhoffer, Damianus: Monasteriologia regni Hungariae, I., Veszprém, 1803., 227. p. a következőt írja Zebegény monostoráról:

LXXI. A ZEBEGÉNYI BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA APÁTSÁG

"Többféleképp írják: szebegényi, szöbögényi és szöbögény-hegyi. Szent Márton fő monostorának (Pannonhalma) emlékeiből kiderül, hogy az esztergomi főegyházmegyében alapították, és 1251-ben már virágzott; hogy mikor hanyatlott le, semmiféle emlékből nem derül ki....

... Eme zebegényi monostor Hont megyében egy előre kiugró, sziklás, a Dunára támaszkodó és ezen oldalról csaknem megközelíthetetlen hegyen helyezkedett el. Mindmáig megőrizte az öreg hegy - melyet csupán a Duna választ el az Esztergom megyei Dömös birtoktól - a zebegényi nevet....

... A monostor romjai előtt Dömös birtokról nézve látszik a hegy Duna felé eső lejtőjén három barlang, úgynevezett remete- lakok, amelyeket a bencések ősi szokása szerint azok a szerzetesek laktak, akiknek Szent Benedek regulájában megengedte, hogy miután a közösségben hosszas gyakorlat révén megtanultak harcolni a testtel, a világgal és az ördöggel, folytathassanak magányos, remetei életet....”

Zebegény és környéke 1685 táján szabadult meg a töröktől, ekkorra a terület jelentősen el is néptelenedett.

A térséget 1700-ban I. Lipót  Marossal, Visegráddal, Kisoroszival és a mai Zebegénnyel együtt Ernst Rüdiger von Starhenberg császári hadvezérnek – 1683-ban Bécs védője – adományozta. Később a család kihalásával ismét koronabirtok lett, a visegrádi uradalomhoz tartozott.

A lakosság pótlását az 1700-as évek első felében betelepülő magyar és tót favágók mellett - nagy arányban - többnyire a mai Németország déli részéről érkező sváb földművesek betelepítésével valósították meg.

A bevándorló sváb lakosság jelentős mértékben segítette az ország gazdasági újjáépítését, mely az oszmán megszállás után vált szükségessé.

A zebegényi svábok nagyrészt földművesek, mesteremberek, szőlőtermelők voltak. A falu termőföldek tekintetében nem volt jó helyzetben, a rossz minőségű, gyakran a hegyoldalban lévő földet csak nagyon kemény munkával lehetett megművelni.

Mezőgazdasági szempontból a szőlőtermesztés és a bortermelés jelentett még megélhetési-és munkalehetőséget, azonban az 1800-as évek végén az ország számos pontján megjelenő filoxéra járvány a zebegényi szőlőket is elpusztította. Addig viszont messze földről vitték a kereskedők a zebegényi bort.

Kapcsolódó megélhetési forrást biztosítottak még a Malom-patak mellé települt vízimalmok (az 1870-es években öt vízimalom is működött), valamint az erdei munka, a fakitermelés is. A fát tutajokon szállították a Dunán, ilyen tutajokat még az 1940-es években is lehetett látni!

Fotó: Krieger István

Múzeumok a körséta során a faluban

A körséta első, a faluban haladó szakasza Zebegény mindkét múzeumát érinti, amennyiben teheted és időd is engedi, térj be mindkét helyre.

A Hajózástörténeti Múzeum egyedülálló magángyűjtemény, melyet 1984-ben Farkas Vince hajóskapitány alapított, s mely a magyar-és a világhajózás múltjába enged bepillantást. Napjainkban már lánya, Farkas Judith viszi tovább a múzeumot.

A Szőnyi István Emlékmúzeum a Dunakanyar nagy festőjének, Szőnyi Istvánnak egykori lakóházában található, ahol az alkotó festményei, egykori otthona és műterme tekinthető meg.

Mindkét múzeum helyet kapott a tanösvény 1-1 ismertetőtábláján!

Szöveg: Vörösváry Csaba BTHE

Felhasznált irodalom:

Fábián Cecília (Miskolc, 2018): Virágnevektől a társadalmi gyökerekig. Lokális identitásépítés és helyi közösségfejlesztés egy revival mozgalom tükrében Zebegényben

 Tovább a  2. számú Zebegény a hegy, a víz és a múzsák találkozása  táblához»»