Nyomtatás

 

Lejtők és sziklatörmelékek Tilio- Acerion erdői

 

Gyenge vagy közepes növekedésű (10–25 m magas), felnyíló vagy zárt lombkoronaszintű, zömmel hárs, juhar és kőris fafajokból álló, közepesen vagy erősen elegyes, részben nagyobb borítású cserjeszinttel rendelkező, aljnövényzetében üde lomberdei, sziklaerdei lágyszárúak által uralt, mohákban gazdag, xeromezofil-mezofil jellegű erdők. Az élőhelytípus teljes egészében magába foglalja a szurdokerdők (LY1) és a törmeléklejtő-erdők (LY2) egységét. Nem tartoznak viszont ide a bükkös sziklaerdők és a tölgyes jellegű xerotherm sziklaerdők és tetőerdők.

Szűk szurdokvölgyekben, gerincek és sziklafalak alatt húzódó törmeléklejtőkön, periglaciális kőtengereken, illetve töbrök oldalában találjuk ezeket az erdőterületeket. Klímájuk hűvös-párás, a környező állományoktól szárazabb mezoklíma csak a délies kitettségű törmeléklejtő-erdőknél tapasztalható. Mindenféle tömör alapkőzeten megtalálhatók, talajaik főként lejtőhordalék erdőtalajok, de mozaikosan-övezetesen sziklás-köves váztalajok és kőzethatású talajok (rendzina, ranker) is előfordulnak.

 KV EH ly2 elterjedes 2.0

1.ábra: Törmeléklejtő- és szurdokerdők elterjedése Magyarországon

 

Meggörbült és „csokros” fák

 

A törmeléklejtő erdőknél nagyon jól megfigyelhető, hogy törzsek rendszerint ívesek (a lejtőmozgások miatt létrejövő dőléseket így korrigálják a fák) és sarjcsokrokrosak. A törmelék mozgás intenzitása, valamint az eróziós tevékenység aktivitása jól nyomon követhető a fák törzsének alakulásában.

Nehezen megközelíthető elhelyezkedésük miatt gyakran emberi hatásoktól kevésbé érintett erdők, amelyek a természetes erdők szerkezeti elemeinek legalább egy részét tartalmazzák (pl. lékek, holt faanyag).

A törmeléklejtő és szurdokerdők erdészeti kitermelése döntően tarvágás útján történt, felújulásuk sarjról, kisebb hányadban természetes magszórás révén valósult meg.

Érdekesség: A görbe erdő meséje

 

Lengyelország nyugati részén, a német határ  közelében,Nowe Czarnowo falu mellett négyszáz görbe fa növekszik már nyolcvanöt éve. A szakértők arra jutottak, hogy az első 7-10 évben az erdei fenyők (Pinus sylvestris) normálisan fejlődtek, és csak ezután kezdtek a földdel párhuzamosan nőni.Számos elmélet született a jelenség értelmezésére.

20151130gorbe erdo4

2. ábra: Nowe Czarnowo görbe erdeje

Lehetséges elméletek között szerepel, hogy a kezelő erdész eladta a fák tetejét karácsonyfának, de mindegyiken hagyott egy oldalhajtást, hogy majd azokkal pótolja a kivágott fákat, a Föld gravitációs mezejének ingadozása miatt, esetleg egy különösen kemény hóvihar során görbültek meg a fák.

A helyiek közül sokan arra szavaznak, hogy a szovjet tankok mentek át a fákon a háború alatt, ezért változott meg a növekedési irányuk. A legvalószínűbb magyarázat azonban, hogy csónakok vagy bútorok készítéséhez akarták használni a hajlított faanyagot. 

 

Vegetatív természetes erdőfelújítás

 

A sarjaztatás a természetes erdőfelújítás legősibb, de egyúttal legkezdetlegesebb módja. Alkalmazását igen megkönnyíti, hogy jól kapcsolható össze az erdő letermelésének legegyszerűbb módszerével, a tarvágással. Az első világháború végéig szinte kizárólag ezzel e módszerrel újították fel az alföldi tölgyeseket és akácosokat, miként a hegy- és dombvidéki tölgyesek és cseresek jó részét is. Jelenleg csak különlegesen indokolt esetben alkalmazható.

A sarjak a letermelt fák tuskójáról, gyökeréről, esetleg törzséről verődhetnek fel. Az akác és a kocsánytalan tölgy gyökérről eredő sarjai közel azonos értékűek a magról kelt csemetékkel. A sarjerdők legtöbbször átalakításra kerülnek. A sarjaztatás fő előnye, hogy a sarjak tömege az első években gyorsabban gyarapszik a magról nevelt újulaténál, mert amíg a sarjak tömege meg nem közelíti az előző generáció vágás előtti tömegét, a visszamaradt gyökerek jól ellátják őket. Ezután azonban a sarjak növekedése drasztikusan lelassul. A sarjról nevelt fák élettartama nem éri el a magról neveltekét, ezért a sarjerdők vágásfordulója is kisebb a generatívan felújított erdőkénél.

 

Szöveg: Gutti Gabriella BTHE

Felhasznált irodalom:

Kerényi A. 2003 Környezettan Természet és társadalom globális szempontból

Koczó J. 2013 Börzsöny anyánk, Ipoly apánk A határvidék környezet -, gazdálkodád és életmód története

Nagy J. 2007 A Börzsöny-hegység edényes flórája II. kötet

Solymos R. A természetközeli erdőgazdálkodás jellemzői, tervezése és megvalósítása Magyar Tudomány, 2008/07 855. o.

MÉTA program, Magyarország növényzeti öröksége https://www.novenyzetiterkep.hu


 

Tovább a 7. számú Az ember és a táj kapcsolata, dunai hajózás című táblához»

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 6

 

Megjelent: 2700 alkalommal Utoljára frissítve: kedd, 15 szeptember 2020 08:03