BTHE 2006 feher 01 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület | info@bthe.hu Facebook |  Rólunk

Belépés

Belépés a felhasználói fiókba

Felhasználónév *
Jelszó *
Jelszó megjegyzése

BTHE 2006 fekete 02 Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület

5. A Dél-Börzsöny kialakulása

 

A Dél-Börzsöny kialakulása

 

A Börzsöny-Visegrádi hegység a Kárpát-medence miocénkori tűzhányó tevékenységének legnyugatibb tagja. A ma már két önálló hegység mintegy 16 millió éve kezdte meg működését.

Dél-Börzsöny földrajzilag a Börzsönyhöz, geológiailag a Visegrádi-hegységhez tartozik.

A Visegrádi-hegység vulkánroncsa két szakaszú vulkáni működés eredményeként jött létre. Az első szakasz nehezen rekonstruálható.

A második szakaszban alakult ki a Visegrádi-hegység fő tömegét adó dunazugi kettős kaldera. Először egy 10-15 km átmérőjű 1000 m magas vulkáni kúp épült, amely egy robbanás következtében beszakadt (Dömösi-kaldera), majd a kalderában egy újabb 4,5-6 km átmérőjű vulkáni képződmény, a Keserűs-hegyi rétegvulkán jött létre, amelynek legmagasabb pontja a mai Prédikálószék. Fénykorában  1300-1500 méter magas lehetett, de működése végén a vulkáni kúpot észak felé jelentős hegyleszakadás csorbíthatta.

Keserűs hegyi vulkán figure fig4

1. ábra. A Visegrádi-hegység domborzata

(A) és vulkanológiai térképe (B).

Forrás: Természettudományi Közlöny

148. évf. 5. füzet BIRÓ TAMÁS Régi vulkán, új irányok

2. ábra: A Keserűs-hegység vulkáni felszínfejlődése és kapcsolata a Dunakanyarral

Forrás: Karátson D. Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása

 A kialvását követően a középső-miocén szubtrópusi éghajlat miatt gyors pusztulásnak indult, közvetlen környezetét tengerborítás, majd később a Pannon-tó határozta meg.

A kalderák északi részét a Duna elvágta a Visegrádi–hegységtől, így a Dél-Börzsöny része lett. Ívének maradványa a Hegyes-tető és a Rigó-hegy közös gerince.

A terület további fejlődésének meghatározó tényezői lettek az aprózódás, a lejtős törmelékmozgás és a folyóvízi erózió.Ezek a folyamatok a vulkáni domborzat alacsonyodását, a pannon -és tengerüledékek maradéktalan lepusztulását, elhordódását és így a részben eltemetett vulkáni formák újbóli felszínre kerülését (exhumálódás) eredményezték.

A negyedidőszaki (közel 300 m) kiemelkedés, valamint az erózió pusztítása (megközelítően 100 m) együttesen alakították a Dunakanyar arculatát a térszínek jelenlegi magasságára.    

A Keserűs-hegyi vulkán U-alakú kalderája olyan természetes öblözet, ami folyási pályát kínálhatott a Duna számára. A Duna bevágódása mind a mai napig lépést tart a hegység kiemelkedésével, medrét a puhább vulkanoklasztikus kőzetekbe és az összetöredezett szubvulkáni kőzetágyba mélyíti.

Az ellenállóbb kőzetekből álló Szent Mihály-hegy és a visegrádi Várhegy tömbje határozza meg a folyó bevágódásának lehetséges útját, így biztosítva azt az egyedi tájképet, amely már a Világörökség várományos helyszínek között is szerepel.

 

Szöveg: Gutti Gabriella, BTHE

Felhasznált irodalom:

Karátson D. 2009 A Börzsönytől a Hargitáig

Karátson D. 2014 Két vulkáni hegység között: a Dunakanyar kialakulása

Biró T. Természettudományi Közlöny 148. évf. 5. füzet Régi vulkán, új irányok

Korpás L. A vulkáni működés két szakasza www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia

Kenyeres O. A Börzsöny föld- és tájtörténete www.borzsony.hu


Tovább a 6. számú a Törmeléklejtő-és szurdokerdők táblához»»

Zebegényi körsétaút tanösvény terepi tablak 5

Megjelent: 3012 alkalommal Utoljára frissítve: vasárnap, 23 május 2021 13:08