A Dunakanyar a hegyek és a folyó találkozása
Zebegény: a Dunakanyar páratlan természeti adottságokkal rendelkező települése, nem véletlenül volt a XX. század első felének rajongott nyaralóhelye. Művészek, neves és kevésbé ismert patrónák töltötték itt a szabadidejüket.
Természetet kedvelőként, természetjáróként csodálatos dolog letekinteni a hegyoldalról a vízre, vízi emberként pedig bámulatos lehet a part mentén húzódó, magasodó bérceket, gerinceket, vonulatokat látni. Megnyugtató, felkavaró, megigéző, rabul ejtő – mindig, mindenkor.
A látvány nagyszerű érzéseket vált ki az emberből, melyet jól eltesz az elméjébe. S jön a művész, akit szintén megfog a környezet, a Dunakanyar, a víz, a hegyek és Zebegény látványa. S mindez professzionális módon inspirálja.
Fest, ír és rajzol, a legújabb korban fényképez, filmez. Mindez maradandó, s megosztja majd a környezetével. Fizikai, kézzel fogható valót oszt meg, nem a digitális „valóságot”. Élményt alkot és nyújt elektronikus eszközök által is, emberek millióinak biztosítva a megismerés lehetőségét.
Zebegény nevezetességei
A Dunaparton, de akár a völgyben csendben megbúvó, ismert és kevéssé ismert, csodaszép épületek, villák hívják a látogatókat. S ott a templom és a Trianon Emlékmű. A tevékeny ősök által ilyen, na meg persze a természet is tett érte.
Zebegényt választotta nyaralóhelyéül gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska, aki a Virág Egylet Zebegény megalapításával a helyi gyermekeket is felkarolta. Ekkor építette a Duna-partra villáját Maróti Géza a híres építész, belsőépítész, aki a Kálvária-dombon található Országzászlót és Hősi Emlékművet is tervezte. 1910-ben épült meg Kós Károly tervei alapján az ország egyetlen, népi szecessziós jegyeket magán viselő temploma, a Havas Boldogasszony Plébániatemplom.
Fotó: Zebegény, Havas Boldogasszony plébániatemplom (Forrás: Fortepan, Gyöngyi)
Szőnyi és Zebegény
A „Dunakanyar festője” Szőnyi István, apósa Bartóky József, földművelésügyi államtitkár révén került a faluba, és 1924-ben végleg letelepedett. Szőnyi pályáját Zebegény alapvetően meghatározta, hisz művészete a börzsönyi és dunai táj hatására egészen átalakult. Festészetét 1960-ban bekövetkezett haláláig a Dunakanyar, a Zebegényben élő emberek és a családja ihlették. Szőnyi és Zebegény neve mára teljesen egybeforrt. Hajdani háza - mely 1967-től a Szőnyi István Emlékmúzeumnak ad helyet – udvarának legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílt a Dunakanyarra, amely kimeríthetetlen témát jelentett a festő számára.
|
Szőnyi István Kerti pad című festménye |
„Amíg lehet, kint is szeretnék maradni, a kertben kedvenc padomról figyelve a felhők járását, a madarak vonulását és a Duna időtlen idők óta futó, medret alakító folyását.” Szőnyi István |
Zebegényi művésztelep
Szőnyi az első világháború előtt kezdte meg tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Tanárai a nagybányai művésztelep alapító mesterei voltak, és általuk ismerte meg a legendás telepet.
A trianoni békeszerződést követően Nagybánya a határon túlra került, de sokan keresték azt az Aranykort, amit egykor Nagybánya testesített meg. Szőnyi ezt Zebegényben találta meg. 1928-tól kezdve megjelentek itt a köré csoportosuló művészek. Az ide látogató barátai házakat béreltek a környéken, alkottak vagy nyaraltak.
Több művészbarátja festészetében is megfigyelhető a témaváltozás, a hétköznapi jelenetek, a vidéki élet és a természet, a korábbi kompozíciók helyett. Sokan a természetben megjelenő fényt és annak színekre gyakorolt hatását jelenítették meg. A zebegényi művészkolóniának nem volt közös programja, egyéni formanyelve.
Baráti szálak fűzték a művészeket egymáshoz, együtt töltötték szabadidejüket Kati bácsi kocsmájában, a Dunán evezve, a környéken biciklizve vagy Szőnyiéknél a verandán. Ebbe a körbe tartozott Berény Róbert, Vass Elemér, Szobotka Imre, Elekfy Jenő, Bernáth Aurél, Patkó Károly, Aba Novák Vilmos, Medveczky Jenő, Dombrovszky László.
Amennyiben többet szeretnél megtudni Szőnyi Istvánról és a zebegényi művészkolónia életéről, kérjük látogass el a Szőnyi István Emlékmúzeumba, ahol megtekintheted az itt készült festményeket is!
A zebegényi művészkolónia hagyományát őrzi a képzőművészeti szabadiskola, a Szőnyi-kert végében, amely 1968 óta, nyaranta várja a különböző művészeti műfajokat megismerni vágyókat.
Szőnyi István Emlékmúzeum
2627 Zebegény, Bartóky József út 7.
tel.: +36 27 620 161
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szöveg: Szőnyi István Emlékmúzeum és Vörösváry Csaba, BTHE
Fotó: Fortepan és Szőnyi István Emlékmúzeum
Tovább a 3. tábla: Zebegény, üdülő-és nyaralóközpont XIX–XX. század»»
